Angyalföldi Szabó Zoltán (1929-2014)

Anya gyermekével
olaj, farostlemez
160 x 135 cm

1948-49-ben a Dési Huber Szakkörben, Gráber Margittól tanult festeni, majd 1951-től a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Kétéves, Tatabányán eltöltött kényszerszünet után 1958-ban diplomázott, ebben az évben volt első kiállítása is, amit még számos követett itthon (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Győr, Kecskemét) és külföldön is (Berlin, Párizs, Moszkva). Munkásságát számos díjjal jutalmazták (Derkovits-ösztöndíj, Munkácsy-díj, Érdemes Művész). Képei a Magyar Nemzeti Galériában és több hazai múzeumban megtalálhatóak.

Kádár Béla (1877-1956)

Kompozíció madarakkal
1940 körül
vegyes technika, papír
67,4 x 77,4 cm

1896-os müncheni és párizsi útját követően a budapesti Mintarajztanodában kezdte tanulmányait. 1911-ben ösztöndíjjal dolgozott a szolnoki művésztelepen. 1921-ben Scheiber Hugóval közösen állított ki Bécsben, két évvel később már a német expresszionizmus legjelentősebb kiállítóhelyén, a berlini Sturm Galériában szerepeltek képei. Önálló bemutatkozását követően Herwarth Walden több csoportos kiállításra hívta meg, így 1928-ban az Egyesült Államokban mutatkozhatott be a Sturm művészei között. A KUT és az UME tagja volt.

Kontuly Béla (1904-1983)

Várakozás
1932
olaj, vászon
60 x 80 cm 

Először a prágai Képzőművészeti Főiskolán, majd Budapesten Réti Istvánnál tanult. 1928-tól 1930-ig ösztöndíjasként Rómában tartózkodott. A novecento új tárgyiassága alakította festői stílusát, melyet a táblaképeken kívül murális feladatokban kamatoztatott. Számos templomot, egyházi épületet festett ki, miközben a kisebb műfajok közül portréival tűnt ki.

Medgyes László (1892-?)

Párizsi Garniszálló
1920 körül
olaj, vászon
74,5 x 60 cm 

Művészi tanulmányait Budapesten végezte. 1917-ben, Figurák címmel gra.kai albuma jelent meg, tíz színes litografált lappal. 1919-ben kollektív tárlaton mutatta be műveit a Ma kiállító helyiségében. A húszas évek elején Franciaországban telepedett le, de dolgozott New Yorkban is. 1926-ban Párizsban szcenikai iskolát nyitott, a festés mellett elsősorban díszlettervezéssel, belsőépítészettel és reklámgra.kával foglalkozott. Gyakran dolgozott magyar színházak felkérésére is.

Tóth Menyhért (1904 -1980)

Virágcsendélet
olaj,vászon
90 x 72 cm 

1930-1935 között a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Tanulmányai befejezése után szülőfalujába, Miskére költözött vissza. 1945-1958 között mezőgazdasági munkákból, szobafestésből élt, így első, 1941-es egyéni kiállítását huszonhét évig nem követte önálló tárlat. Magányosan, elszigetelten élt és alkotott annak ellenére, hogy törzstagja volt a tokaji művésztelepnek, a bajai festők csoportjának és egyik alapítója a hajósi alkotótábornak. Hagyatéka a Kecskeméti Képtárba került.